Fogászati góc

 A  "nagy klinikai képeket" gyakorlatban igen ritkán vezetjük vissza az odontogén gócig, talán
csak akkor, ha terápiarezisztens esetről van szó. A fogorvosi gyakorlatban a leggyakrabban akkor találkozunk a
góc gyanújával, amikor a belgyógyász vagy háziorvos ismeretlen hátterű CRP-emelkedés, hajhullás vagy bőrtü-
netek miatt utalja be a beteget góckutatásra. Ezek valóban olyan tünetek, amelyek odontogén gócra utalhatnak,
ráadásul jóval a súlyos szövődmények előtt, így az ilyen tüneteket mutató beteg fogorvosi kivizsgálása és – pozitív esetben – góctalanítása mindenképpen indokolt. A kivizsgálás tekintetében a magunk részéről a következőkettartjuk elengedhetetlennek:

1. OPT (ortopantomográfia)-röntgenfelvétel („panorá-
maröntgen”) készítése.

 

2. Teljes sztomatoonkológiai szűrés és teljes parodonta-

lis vizsgálat.

3. Vitalitás/szenzibilitás vizsgálat minden fog esetében,
és a „kérdéses, bizonytalan” fogak esetében perkusz-
sziós vizsgálat és az áthajlás manuális vizsgálata.

4. Gyökértömött fogakról, valamint a „kérdéses” fogak-
ról jó minőségű periapicalis röntgenfelvétel készítése,
mely a továbbra is bizonytalannak ítélt fogak esetében
kiegészíthető CBCT- (cone beam computed tomog-
raphy, kúpsugaras CT-) felvétellel (lehetőség szerint
speciális, csak az érintett és a szomszédos fogakat tar-
talmazó, minél nagyobb felbontású háromdimenziós
felvétellel).

    A góctalanítás szempontjából kiemelt említést érdemelnek azok az esetek, amelyekben a góc eltávolításának
az oka nem valamely tünet, hanem egy alapbetegség tervezett terápiája. Klasszikus esete a sugárterápiát és/vagy
kemoterápiát megelőző góctalanítás, illetve amikor a beteg mobilitása korlátozott, így a rendszeres fogorvosi
gondozás nem lehetséges. Ezekben az esetekben radikálisabb góctalanítást végzünk, ami együtt jár a nem egyér-
telműen megítélhető gócok feltétlen gócként történő kezelésével. 

    Emellett fontos megemlíteni azt a bizonyított tényt,
hogy szájüregi daganattal rendelkező páciensekben az egészséges nyálkahártyafelszínen, illetve a kontralaterális,
tumor által érintett oldal nyálkahártyáján fellelhető biofilm jelentős minőségi és mennyiségi különbséget mutat,
és összetételük a gyulladásos felszíneken jellemző fajok túlsúlyát mutatja. A szájüregi daganatfelszín tehát ebben
az értelemben szintén gócként szerepelhet, mely indokolja a kemo- és/vagy sugárterápiában részesülő pácien-
sek szájhigiéniájának – a lehetőségekhez képest – optimális állapotban tartását, kiegészítve az érintett felszínen
alkalmazott antimikrobás szerek alkalmazásával .