A gócelmélet jelentős fejlődésen ment át
a hippokratészi kezdetek óta, és ma már világosan értjük,
hogyan lehetséges, hogy a test egy részének betegsége a
test más részeire is hat. Igazolódott az is, hogy a fogbél
és a fogágy gyulladásos állapotai gócként funkcionálhat-
nak, és körvonalazódott azon nem szájüregi betegségek
köre is, amelyek megalapozottan hozhatók összefüggés-
be a szájüregi gyulladással. A gyakorló háziorvos és bel-
gyógyász számára mindebből az a fontos, hogy egyfelől
figyelje a jellegzetes, szájüregi gócra utaló tüneteket
(például ekcéma, foltos hajhullás), másfelől, hogy a fen-
tebb tárgyalt betegségekben is mindig gondoljon a
fogászati góc lehetőségére, hiszen a góc kiiktatása ki-
védheti az alapbetegség súlyosbodását.

Forrás: Az odontogén góc és a szisztémás betegségek
Irodalmi áttekintés
Párkányi László dr.1 ■ Vályi Péter dr.1 ■ Nagy Katalin dr.2 ■ Fráter Márk dr.3
Szegedi Tudományegyetem, Fogorvostudományi Kar, 1Parodontológiai Tanszék, 2Szájsebészeti Tanszék,
3Konzerváló és Esztétikai Fogászati Tanszék, Szeged